Egy vak férfi és karok nélküli barátja több mint 10 ezer fát ültetett el

Mindannyian bosszankodunk, ha felmerül az erdőirtások témája, de a legtöbben egyszerűen nem teszünk semmit, ha változtatásról van szó.

Egy vak férfi és karok nélküli barátja több mint 10 ezer fát ültetett el

„A legjobb pillanat arra, hogy elültess egy fát 20 évvel ezelőtt volt. A következő pillanat most van.” – mondja egy régi kínai közmondás.

Ezt a mondást ültette gyakorlatba két jó barát Kínában. Az élet mindkettejüktől elvett valamit: az egyik férfinak a látását, a másiknak a karjait.

A sors összehozta őket, és kiegészítették egymást

Egy vak férfi és karok nélküli barátja több mint 10 ezer fát ültetett el egy folyó partján Kína északi részén. Jia Haixia és Jia Wenqi 2001-ben ismerkedtek meg, és azóta elválaszthatatlanok.

Egyikük sem tudott munkát találni a fogyatékossága miatt, ezért elhatározták, hogy összefognak, és közösen megvalósítanak egy saját projektet.

Tökéletesen kiegészítik egymást, és ahogy Haixia mondja: „Én vagyok az ő keze. Ő az én szemem. Jó csapat vagyunk együtt.”

A két férfi most az ötvenes éveiben jár, és az életútjuk egyáltalán nem volt egyszerű. Haixia a bal szemére még gyerekkorában megvakult egy veleszületett szürkehályog miatt.

2000-ben egy munkabaleset során teljesen megvakult. Barátja, Wenqi, 3 éves korában veszítette el a karjait, szintén egy balesetben, írja a Daily Mail.

A két férfi elhatározta, hogy beültetik fákkal a folyópart egyébként sivár területét, hogy a következő generációk is gyönyörködhessenek a táj szépségében, ezért a kormánytól béreltek egy 3 hektáros területet a folyó partján.

Nem kellett bérleti díjat fizetniük a kormánynak, mivel fogyatékosságuk miatt nehéz körülmények között élnek.

Milyen a két barát életének egy napja?

Haixia és Wenqi napja reggel 7 órakor kezdődik.

Nehézséget jelent a számukra eljutni a szóban forgó földterületre, mert Wenqi kénytelen irányítani a barátját az úton, a folyón pedig a hátán kell őt átvinnie.

A munka legnehezebb része a dugványok összegyűjtése és szállítása, mivel nem engedhetik meg maguknak, hogy csemetéket vásároljanak.

Haixia gyűjti össze a hajtásokat, ássa meg a gödröket és ülteti el a fákat, miközben Wenqi irányítja a folyamatot. Ezután Wenqi a lába segítségével megöntözi a frissen ültetett fácskákat. Bár a folyamat nagyon lassan zajlik, a két férfi nem adja fel a küldetését, és továbbra is kitartóan ülteti a fákat.

„A saját lábunkon állunk, sikerül valahogy túlélnünk, és hagyunk valamit a jövő generációira is.” – mondják.