20 interjúztató elmesélte, hogyan szűrik ki a hazudósokat az állásinterjúkon

A hazudni nem szép dolog, de ha valahol, akkor az állásinterjúkon aztán tényleg bevett szokás. Füllentünk kicsit a nyelvtudásunkban, kiszínezzük a múltbeli eredményeinket, de az állásinterjúk legnagyobb hazugságait mégis talán maguk az interjút tartó toborzók szokták mondani: „majd jelentkezünk!”. Számos trükk és történet kering róla a neten, hogy a HR-es szakemberek miként próbálják meg kiszűrni a hazudozókat az állásinterjúkon, mi pedig most mélyére ástuk magunkat ezeknek a szórakoztató történeteknek, hogy összegyűjtsük nektek közülük a legjobbakat.

  • Megkérdeztem egy csoportot, hogy ismerik-e a „Balrave” nevű számítógépes programot, mert a cégünk előszeretettel használja a munka során. Sokan azt mondták, hogy már dolgoztak vele a főiskolán, és nagyon jól eligazodnak benne, noha ezt a programot csak most találtam ki azért, hogy tudjam, kik azok, akik hazudnak.
  • Egy kicsit beszélek spanyolul, ezért amikor az egyik interjú alany azt írta, hogy „folyékonyan beszél spanyolul”, gondoltam, megtréfálom kicsit. Ahogy belépett az ajtón, spanyolul köszöntem neki, és az első kérdéseket is spanyolul intéztem hozzá, hogy mi a neve, honnan jött, stb. A főiskolán frissen végzett fiatalember arckifejezése felbecsülhetetlen volt.
  • Egy építész cégnél dolgozom. Amikor az állásinterjúra jelentkező személyt megkérték, hogy mutassa be a portfólióját, fogta, és egyszerűen bemutatta az egyik kész projektünket. Pontosan ugyanaz a 3D-s renderelés volt, fogalmam sincs, honnan szerezhette meg, mert még a weboldalunkon sincs fent. Az interjút tartó munkatársak viszont innentől nem vették őt komolyan.
  • A lány azt állította, hogy 3 évig dolgozott egy call centerben, de egyetlen ezzel kapcsolatos kérdésre sem tudott válaszolni. Amikor megkérdeztük, hogy pontosan mit csinált, azt mondta: „Én voltam a call center képviselője”. Amikor rákérdeztünk, hogy ez mit takar, azt válaszolta: „Képviseltem a call centert”.
  • Egyszer Skype-on keresztül tartottam interjút, az interjúztatott személy pedig a Google-ből olvasta a válaszokat a kérdéseimre. Tudom, mert minden válasz előtt furcsa szüneteket tartott, és pötyögött a billentyűzeten.
  • Ha valaki kizárólag szakszavakat használ, kontextus, példák vagy személyes vélemények nélkül, akkor rögtön tudom, hogy hazudik és/vagy alkalmatlan.
  • Gyakran találkozok olyan emberekkel, akik egy „komoly cégnél voltak ügyvezető igazgatók” vagy „globális cégnél alelnökök”, stb. Nem lehet leellenőrizni őket, mivel nem adnak meg telefonszámot vagy webhelyet. Néha behívok egy-két ilyen embert állásinterjúra, és mindig meglepve tapasztalom, hogy többségük még a számvitel alapjaival sincs tisztában, pedig elvileg közgazdászok.
  • Online interjú közben az egyik férfi megismételte a kérdést, amit mondtam, hogy a hangsegéd segítségével választ találjon rá az interneten.
  • Egy nő 10 cégnél is megfordult 2,5 év alatt. Azt állította, hogy mindegyik helyen csak „tanulási céllal” járt, és most már hatalmas tudással rendelkezik. Felhívtam néhány céget ezek közül, és kiderült, hogy a nő alkalmatlan, és azt játssza, hogy amikor kirúgják, beperli a cégeket nemi megkülönböztetés miatt. Szerencsére én megúsztam.
  • Egy fiatal srácot állásinterjúztattunk, online. Amikor összetett kérdéseket kezdtünk feltenni, úgy tűnt, hogy a hang nem szinkronizálódik a videóval. Jól megfigyeltük, majd rájöttünk, hogy ez nem az ő beszéde. Csak mozgatta az ajkát, és valaki más beszélt, aki ott volt vele a szobában.
  • A srác elmondta, hogy ő az X vezetője volt az Y társaságnak a Z területen 2007-től 2011-ig. A gond csak az volt, hogy akkor pont én dolgoztam annál a cégnél, abban a pozícióban.
  • Egy olyan rendszer szerint tartom az állásinterjúkat, ami alapján azonnal kiszűrhető, ha valakinek nincs valódi tapasztalata. Például a szokásos „Hogy bánsz egy rossz alkalmazottal?” kérdés helyett inkább megkérdezem: „Honnan tudod, hogy valaki rosszul dolgozik?” „Milyen intézkedéseket tettél ellene, és mi lett az eredménye?”. Ha nincs tapasztalata, akkor a válasz inkább személyes vélemény lesz, sem mint valódi történet – és ez azonnal észrevehető.
  • Először feltettünk néhány kérdést telefonon, majd személyes találkozóra hívtuk. Amikor személyesen kérdeztük, valamiért nem jött ki hang a száján. Kiderült, hogy a fiával beszélgettünk telefonon.
  • A jó jelöltek örömmel elismerik, ha valamit nem tudnak és nincsenek tisztában a részletekkel vagy nincs tapasztalata az adott témában. A simlisek blöffölni próbálnak, vagy hülyének nézni, és azt a benyomást kelteni, hogy ők mindent tudnak. Ezt könnyű észrevenni.
  • A napnál is világosabb képet ad egy jelentkező tudásáról és hozzáértéséről, hogy milyen mélyen akar belemerülni az adott témába. Ha például a tapasztalatairól kérdezünk valakit, akkor az őszinte emberek órákat tudnának mesélni az előző munkahelyeikről, és hogy mit-hogyan csináltak ott. A füllentők csak felszínes válaszokat adnak, és próbálják a következő kérdésre terelni a témát.
  • Nem gyakran veszem észre, ha az emberek hazudnak, de azt mindig kiszúrom, ha valaki az előző munkahelyével kapcsolatban füllent. Teljesen normális, ha valaki egy étteremben vagy pénztárban dolgozott, csak akkor ne akarja azt hazudni, hogy egy pult mögül irányította a vállalatot.
  • Pályafutásom során számos műszaki szakértővel volt már dolgom. Egyszer ült velem szemben egy srác, és megkérdeztem tőle, hogy milyen számítógépes parancsokat használ munka közben. Csak ült ott és különféle billentyűkombinációkat talált ki a szemem láttára és a fülem hallatára. Egyszerre volt lenyűgöző, vicces, és bosszantó, amiért hülyének néz.
  • Hatalmas hiba, ha már valaki az önéletrajzában is hazugságot ír. Az állásinterjún minden tételre rákérdezek, és amikor a hazugságokra kérdezek rá, néhány alany olyan képet vág, mintha arra kérném, hogy ölje meg a saját nagyanyját. Ilyenkor kérdezek még tőle néhány semleges kérdést, majd jön a szokásos „majd jelentkezünk” duma, és azonnal dobom is ki az önéletrajzát.
  • Volt egy jelöltem, aki azt állította, hogy profi szinten kezeli az Excelt, majd szó szerint sírni kezdett, miután odahoztam a laptopom, és megkértem, hogy készítsen egy PIVOT táblát.

Bónusz

  • A sok éves tapasztalataim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a legjobb jelöltek bátran elismerik a tudatlanságukat, és nem hazudnak. Ne próbálj meg hazugságot kitalálni vagy ostobaságot mondani, csak azért, hogy megkapd az állást. A legjobb válsz: „Nem tudom, de tudok a Google-ben keresni és tanulni”. A legutóbb felvett alkalmazottam például pontosan ezt válaszolta.